Elfogadta az országgyűlés és 2023. július 24. napján hatályba lép a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény. Az új, visszaélés-bejelentésekről szóló törvény értelmében a vállalatok belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és működtetésére lesznek kötelesek, amelyen keresztül a munkavállalók, szerződéses partnerek és más érintettek akár anonim módon bejelenthetik az általuk tapasztalt jogellenes cselekményeket, mulasztásokat.
A visszaélés-bejelentő rendszer bevezetése számos részfeladatot foglal magába: belső szervezési, jogi, adatvédelmi, informatikai részei vannak.
A jogszabály két fontos ponton megkülönbözteti a kis- és középvállalatokat a nagyvállalatoktól. A kkv-knál 2023. december 17. a határidő, a többi szervezetre a törvény kihirdetésétől számított 60. nap, azaz 2023. július 24. A kkv-k közösen is üzemeltethetnek belső visszaélésbejelentő rendszert, a többieknek azonban saját erre szolgáló bejelentő felületre, saját eljárási szabályzatra, saját szervezeti egységre vagy kiszervezett megbízottra (külső szervezetre vagy bejelentővédelmi ügyvédre) van szüksége.
A kkv a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A jogszabály megkülönböztet kisvállalkozást (max 50 fő, 10 millió euró nettó árbevétel) és mikrovállalkozást (max 10 fő és 2 millió euró nettó árbevétel).
Ezen mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni.
A fentieken túl fontos különbség, hogy ha egy cég nem kkv, akkor abban az esetben is szükség van saját bejelentési rendszer létrehozására, ha az anyavállalatnak van csoportszintű bejelentő rendszere. A kkv-knál (50-249 fővel működő cégek) – ahogy azt fentebb is ismertettem – lehetőség van közös rendszer üzemeltetésére, de itt is figyelemmel kell lenni a különböző országok eltérő nemzeti szabályaira a működtetés során (kisebb eltérések lehetnek, mert az Irányelv megenged eltérést a minimumszabályokon felül.).
Fontos előírás a vizsgálat és a vizsgáló pártatlansága. Bár a jogszabály nem határozza meg, hogy mit ért a pártatlanság követelménye alatt, de minden bizonnyal a bejelentés kivizsgálásának elfogulatlan és objektív módon történő elintézését jelenti. Ezért a vizsgáló nem lehet olyan személy, aki a bejelentéssel érintett cselekményhez vagy személyhez kötődik, vagy kötődni látszik. A pártatlanság mellett az összeférhetetlenségi szabályokat is be kell tartani.
Összefoglalva, szükséges tehát áttekinteni az adott cég struktúráját, a már esetlegesen egyénileg vagy csoportszinten bevezetett rendszert, a vizsgáló személy/csoport összetételét, a vizsgálat mentetét, hogy meg tudjuk ítélni a hazai jogszabályi környezetnek való megfelelést, akár csoportszintű, akár helyi rendszer kerül bevezetésre egy magyarországi vállalatnál.