Polgári peres eljárások
Ügyvédként polgári peres eljárásokban nyújtok képviseletet ügyfelem számára, amelynek lényege, hogy az eljárásban a képviselt fél helyett, annak nevében a megbízott ügyvéd jár el, képviselő őt a bíróság, írja a beadványokat.
Gyakori kérdés, hogy milyen ügyekben van szükség jogi képviseletre.
Ezen kérdés megválaszolását meghagynám ügyfeleimnek, döntsenek szabad belátásuk szerint, mikor veszik igénybe a jogi képviseletet, azonban abban segíthetek, hogy mikor kötelező a polgári ügyekben.
A 2018. január 1. után induló polgári ügyek esetén a törvényszéken induló perekben első- és másodfokon is kötelező a jogi képviselet mindkét félnek. A kötelező jogi képviselet esetében a jogi képviselő nélkül eljáró fél által tett nyilatkozatokat a bíróság a polgári perrendtartás értelmében nem veheti figyelembe.
A járásbírósági és munkaügyi perekben nem kötelező a jogi képviselet egyik félnek sem. A felek ezen eljárások első- és másodfokú szakaszában is eljárhatnak személyesen vagy egyéb meghatalmazottjuk (pl. hozzátartozó vagy pertárs) útján. Ugyanakkor bármelyik félnek joga és lehetősége van az eljárás bármely szakaszában jogi képviselőt meghatalmazni, azonban ekkor köteles lesz fenntartani a jogi képviseletet az első- és az esetleges másodfokú eljárás során is. Ez alól egy kivétel van csak: a jogi képviselő választása esetén mindösszesen egyetlen alkalommal vissza lehet térni a személyes eljárásra.
Amennyiben polgári peres ügyben képviseletre lenne szüksége, minél hamarabb vegye fel velem a kapcsolatot a jelen honlapon található elérhetőségeim valamelyikén.
Fontos, hogy vitás helyzet esetén a lehető leghamarabb felkeressen, hogy legyen elegendő idő a tényállás felderítésére és egy megalapozott irat elkészítésére.
Nemperes eljárások
Száznál is több azon polgári jogi ügytípusok száma, amelyeket nemperes eljárásban lehet intézni.
Én a követelések kezelése érdekében a fizetési meghagyásos eljárásban tudok a segítségére lenne.
De mi is az a fizetési meghagyás, vagy ahogy csak emlegetjük „fmh”?
A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás; a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. Ha valakinek tartoznak, akár néhány héten belül pénzéhez juthat ezzel az eljárással. Az „fmh” eljárási szabályait a 2009. évi L. törvény tartalmazza.
Mikor nyújtható be az „fmh”?
Ha a követelés összege a 3.000.000 Forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és lejárt, feltéve, hogy nem tartozik a kizárt esetek közé.
De milyen esetek tartoznak a kizárt esetek közé?
Nincs helye az eljárásnak, ha:
a) a feleknek valamelyikének nincs ismert belföldi kézbesítési címe (azaz lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete),
b) a követelés munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered és az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény,
c) a követelés összege a 30 millió forintot meghaladja,
d) a követelés zálogjogi jogviszonyból ered,
e) az eljárásban több jogosult vagy több kötelezett szerepel és a főkövetelések között több (nem azonos) követelés szerepel.
Ezekben az esetekben a követelés peres úton, bíróság előtt történő érvényesítése lehetséges.
A jogi képviselővel eljáró fél számára az eljárás elektronikus, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül kell benyújtani.
Mint mindennek, ennek az eljárásnak is van egy díja:
Az eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni a jogosult. Mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 3%-a, minimum 8.000 forint, illetve annyiszor 1.600 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300.000 forint.